Medve lap

MEDVE  Lap

Hírek, információk medvékről. Minden, ami medve és maci.
  "A természet varázsát ontja bőven:
A fűben, a virágban és a kőben,
Ó nincs a földön oly silány anyag,
Mely így vagy úgy ne szolgálná javad.
De nincs oly jó, melyben ne volna vész,
Ha balga módra véle visszaélsz!"
Shakespeare
Farkas Nóra weblapja Kapcsolat:

 MEDVE Lap - Hírek
 
Medvefélék
 Medvék a versekben
 az irodalomban
 a zenében
 a festményeken
 a közmondásokban
 Igazi medvék
 Medvék téli álma
 Medvék az állatkertben
 Galéria
 Archívum

 Nóra Home


Keresés a MEDVE Lap oldalain
powe#3D369C by FreeFind farkas.nora@freemail.hu

Kedvencekhez adom!
Legyen a kezdőlapom!
 

A nyolc medvefaj és osztályozásuk a Vörös Listán

Óriás panda
          veszélyeztetett
Maláj medve
          sérülékeny
Örvösmedve
          sérülékeny
Ajakos medve
          sérülékeny
Pápaszemes medve
          sérülékeny
Jegesmedve
          sérülékeny
Barnamedve
          nem veszélyezetett
Feketemedve
          nem veszélyeztetett
2007.11.12.

   Jegesmedve örökbefogadás
WWF

jegesmaci

   Óriáspanda örökbefogadás
WWF

pandamaci

  Macidömping - 2012 március

  Equifest -a ló ünnepe 2008

  Európa Kutyakiállítás 2008

  Képek a Szolnoki
Vadasparkból 2007

  Pandamaci
születésenapjától

   Egy mackókiállítás képei:
Csili Műv. Központ 2006

  Medveotthon - Macipicnic
2005

  REX kutyaotthon
2005 - Állati nap

  Medveotthon - Macipicnic
2004

www.medveotthon.hu

NAtional Geographic
 
WWF

A medvék téli álma:

Összegyűjtöttünk néhány cikket és információt a témával kapcsolatban:

ÉRDEKESSÉGEK régi újságokból a téli álomról
A medvék téli álma - Mag. Sigrid Zederbauer, a BÄRENWALD Intézet medvék téli álmának szakértője
A medve-hiedelem - Medve és az időjárás
Mikor a medve kijön a barlangjából  - Idézet Jókai Mór Az új földesúr című művéből
Miért hisszük, hogy a medve képes időjóslásra? - zóna.hu cikke
Ébren töltik a telet a spanyol medvék - Nem szenderülnek téli álomra a medvék az észak-spanyolországi hegyekben - cikk az origon (2007)
Medveárnyék észlelés február másodikán - Fővárosi Állat- és Növénykert cikke a témával kapcsolatban (2009.02.03)
Nem alszanak téli álmot a veresegyházi medvék - National Geographic cikke (2008.02.)
Mi Micsoda: Medvék - című könyvből a Téli álomról -  Google találat
Téli álom - a Medveotthon írása
Ki hogyan alussza álmát? - a Zöldjátszóház Tudásházából
A tavaszjelző medve nem hungaricum - Francia mackók. Filozóf mormoták és borzok - mindennapi.hu cikke (2011.02.02)
Korai tavaszt ígér az időjós mormota is - világ leghíresebb időjósa, az amerikai Pennsylvania államban élő legendás mormota (2011.02.02.)
Fény derült a medvék téli álmának egyik titkára - szívverés - origo.hu cikke (2011.02.08.)
Nem várt dolgok derültek ki a medvék téli álmáról - anyagcsere - origo.hu cikke (2011.02.18.)
Még a téli álom alatt is figyelik környezetüket a medvék - origo.hu cikke (2011.08.17)
Téli álom - Kislexikon meghatározása (2012.01.17.)
A medvék szerint az alvás a legjobb orvosság. - Hír24 cikke (2012.03.21.)
Az enyhe idő miatt felébredtek a medvék a Tátrában - 2014. január - magas-tatra.info cikke (2014.01.14.)
Az enyhe időjárás miatt nem alszanak téli álmot a medvék a Pireneusokban - 2016. január - zoozoo.hu cikke (2016.01.22.)
Tényleg alszanak téli álmot a medvék? - m5tv riportja (2017.03.06.)



ÉRDEKESSÉGEK régi újságokból a téli álomról

Figyelem a lenti 2 téma feldolgozása nagyon régi, nem egészen mérvadó és naprakész, de olvasható!

Éhik Gyula dr.: A téli álom
Találtunk egy 1941-es cikket a témával kapcsolatban az EPA (Elektronikus Periodika Adtabázis archívumából). "A TERMÉSZET" újság 1941. februári számában.
Éhik Gyula dr.: A téli álom - A cikk teljes tartalma


Az állatok téli-álma.
Szintén az EPA oldalán található a fenti írás.
Forrás megjelölése nem pontos, talán a Vasárnapi újság 1854-1860-as számaiból.
Az állatok téli-álma. - A cikk teljes tartalma



A medvék téli álma
Mag. Sigrid Zederbauer, a BÄRENWALD Intézet medvék téli álmának szakértője:

Mit csinálnak az állatok télen?
Elemózsiát gyűjtenek, melegebb területre mennek, földalatti üregeket keresnek. A medvék különleges alkalmazkodást  "dolgoztak ki" az evolúció során; elemózsiát gyűjtenek, de zsírréteg formájában  "raktározzák el".  Arra használják az ősz bőségét, hogy fölhizlalják magukat télire. Aztán feltűnően csökkentik az anyagcseréjüket és egyfajta energiatakarékos módra állnak át, a téli álomra.
Néhány rágcsáló (pl. a hörcsög, a vakond, stb.) a testi funkcióikat még inkább kikapcsolják és igazi, mély álomba esnek, téli álomba. Kiviheted ezeket az állatokat az üregeikböl, és akkor sem ébrednek föl.

A barlangjában téli álmot alvó medvéhez nem szabad túl közel menni, mert gyorsan  "akcióba tud lendülni". Egy medve nagyságú állat nem tudja a funkcionális anyagcseréjét túlságosan lecsökkenteni, mert az azzal a kockázattal járna, hogy nem tudja azt ismét megnövelni.
A téli álomra nem úgy kell gondolni, mint egy merev folyamatra; a környezet szabályozóként működik benne közre. A kezdete, a vége és a pihenési fázisok megszakításai függnek a hőmérséklettől, a medve tápláltságától és hasonló dolgoktól. Mielőtt megkeresi a barlangját, a medve megszabadítja az emésztőrendszerét az összes maradék ételtől. A fű, levelek és a hasonló dolgok dugulást okozhatnának a végbélben. Azután a medve táplálkozása megszakad. A hideg terülteken a pihenő szakaszok öt hónapig is eltarthatnak.

Lehetséges a téli álom, amikor a medvéket megfelelő körülmények között tartják?
Sok tényező játszik közre: megfelelő és rendes étel a hízási időszak alatt és kielégítő vidék, ahova a medve vissza tud vonulni. Nem háborgatják - sem a látogatók, sem más medvék. Végül, a medvének biztonságban kell éreznie magát; csak akkor tud téli álmot aludni, ha mindenféle stresszhatástól mentes.

A cikk teljes tartalma Négy mancs oldalán volt látható, de már nem elérhető



A medve-hiedelem - Medve és az időjárás

Gyertyaszentelő napjáról több népi hiedelem is ismert. Az egyik Európa legnagyobb termetű ragadozójára, a barnamedvére hivatkozik, és azt állítja, hogy ezen a napon a téli álmot alvó medve felébred, kitekint a barlangja bejáratán, hogy megnézze, milyen az idő. Ha derült az ég és szépen süt a nap, enyhe a levegő, akkor visszamegy és folytatja az alvást. Tudja (érzi?), hogy még nincs vége a télnek, mert havas förgetegek, csikorgó hidegek lehetnek. Ha viszont hideg, téli időt talál, kinn marad, mert érzi, hogy hamarosan vége a télnek, rövidesen megenyhül az idő.

Régebben pálfordulás napján - január 25-én -, ma már csak gyertyaszentelő napján érdekli az embereket, kijön-e a medve a barlangjából. Tudnunk kell, hogy e szokás gyökerei Erdélyben találhatók, de a szálak onnan is tovább vezetnek, egyenesen Jókai Mórhoz. Sokak szerint a nagy mesemondó fantáziájában született meg az időjós medve máig élő alakja.

Azt, hogy honnét vette Jókai a kárpáti medvék időjós hírét, nem tudjuk. Nem valószínű, hogy ismerte volna a Volga középső folyásánál élő cseremiszek jövendölését, akik valami hasonlót hisznek. Szerintük, ha a medve Prokov ünnepén a barlangjába megy, hideg lesz a tél, de ha Prokov ünnep után megpillantjuk a mackó lábnyomait a hóban, enyhe tél fog következni. A két jövendölés között csak látszólag van összefüggés, mert a cseremiszek medvéje az elkövetkezendő telet és nem a tavaszt jósolja meg.

[fel a címekhez]


Mikor a medve kijön a barlangjából. - Idézet Jókai Mór Az új földesúr című művéből

A medve igen nagy filozóf. Míg derültek az élet napjai, addig élvezi azokat, s ha zordonulni kezdenek, nem keres idegen hazát, mint a gólyák, nem is megy rabolni az erdőre, mint a farkas, nem megszolgálni, mint a kutya, hanem behúzza magát egy csendes, előre kiszemelt odúba, ott összekuporodik, s nagy megnyugvással várja, hogy melyikük unja meg hamarább a passzív ellenállást: ő-e vagy a tél? Rendszerint a tél türelme szokott rövidebb lenni, mert az rendesen elmúlik magától, míg havon megfagyott medvét még senki sem látott.

Néha vannak igen hosszú telek, de az a medvét nem konfundálja; tudja jól, hogy azért mégis csak el kell annak múlni; ha nagyon csípősen fú be odújába a szél, nem ír hozzá szelídítő brochure-öket, hanem betartja a hátával a nyílást, s akkor csak azon az egy helyen fázik.

Van aztán egy napja a télnek, aminek "gyertyaszentelő" a neve. Miről tudja meg a medve e nap feltűnését a naptárban, az még a természetbúvárok fölfedezésére váró titok. Elég az hozzá, hogy gyertyaszentelő napján a medve elhagyja odúját, kijön széttekinteni a világban. Azt nézi, milyen idő van! Ha azt látja, hogy szép napfényes idő van, a hó olvad, az ég tavaszkék, ostoba cinkék elhamarkodott himnuszokat cincognak a képzelt tavasznak, s lombnak nézik a fán a fagyöngyöt, pedig lép lesz abból, melyen ők megulgulnak; ha lágy, hízelgő szellők lengedeznek, akkor a medve - visszamegy odújába, pihent oldalára fekszik; talpa közé dugja az orrát, s még negyven napot aluszik tovább; - mert ez még csak a tél kacérkodása; mint a régi rendszer minisztériuma szabadelvű program mellett.

Ha azonban gyertyaszentelő napján azt látja a medve, hogy rút, zimankós förmeteg van; hordja a szél a hópelyhet, csikorognak a fák sudarai, s a lóbált száraz ágon ugyancsak károg a fekete varjúsereg, mintha mondaná: reszkessetek, sohasem lesz többet nyár; a tél megígérte nekünk, hogy mármost örökké fog tartani; mi kivettük árendába a szelet, fújatjuk, amíg nekünk tetszik; a nap megvénült, nincs többé semmi ereje, elfelejtkezett rólatok! Kár várnotok! - Ha jégcsap hull a fenyők zúzmarázos szakálláról; ha a farkas ordít az erdő mélyén: akkor a medve megrázza bundáját, megtörli szemeit és kinn marad; nem megy vissza többet odújába, hanem nekiindul elszánt jókedvvel az erdőnek. Mert a medve tudja azt jól, hogy a tél most adja ki utolsó mérgét. Csak hadd fújjon, hadd havazzon, hadd dörömböljön: minél jobban erőlteti haragját, annál hamarább vége lesz. S a medvének mindig igaza van.

Honnan vette a medve e természettudományi bölcsészeti kontemplatív irányeszméket, azt nem tudjuk megmondani, hanem hogy a magyar időjárási észleletek között az rég fel van jegyezve, az bizonyos.

[fel a címekhez]


Miért hisszük, hogy a medve képes időjóslásra?
Február másodikán mindenki a barlang kijáratát lesi, a medve meg azt, hogy miért bámulják
zóna.hu cikke a témával kapcsolatban

A népi hiedelmeknek van valami alapjuk, a zóna ezt kereste az időjós medvék vonatkozásában is. A február másodikán az árnyékától megijedő, s ezzel hosszú telet ígérő mackó esetében azonban csak a hagyomány létezik, és Jókai Mór keze van a dologban.

Hétfőn, február másodikán nagy lesz a forgalom az állatkerti medvekifutó környékén, pedig az esti időjárás-jelentést hasznosabb lenne vizslatni. A néphagyomány szerint azonban a barna medve jobban ért a meteorológiához, mint Németh Lajos és Aigner Szilárd együttvéve. Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, azaz február második napján felébred téli álmából, és kimegy a barlangjából, hogy megvizsgálja, milyen az időjárás. Ha tiszta az égbolt, és szikrázóan süt a nap, akkor megijed az árnyékától, visszasiet a kuckójába, és folytatja a pihenést. Ez azt jelenti, hogy még marad a tél, visszatér a hideg. Ha viszont hűvös, téli időt tapasztal, akkor kint marad, mert tudja, hogy közeleg a tavasz.

Az állatkertbe semmiképpen sem érdemes menni, merthogy az ottani medvék nem alszanak téli álmot, különben a tél többi napján kilátogató vendégek lázadnának fel, hogy miért nem kapnak medvét a pénzükért. A kiállított macik így mindennap esznek, isznak, alszanak, és ha a kedvük úgy tartja - vagy a gondozó arra inspirálja őket -, akkor kimennek a szabadba.

Aztán a medve nem olyan félős állat, annyira nem, hogy tulajdonképpen nincs is természetes ellensége, nem valószínű, hogy a saját árnyéka váratlanul megijesztené, már csak azért sem, mert az árnyékhoz tulajdonképpen újszülött korától hozzászokhatott. De akkor honnan ered ez a hiedelem, miért gondoljuk mégis, hogy a medve megjósolja a tavasz közeledtét?

A gyertyaszentelés napjához a világ számos pontján kötődik számos hagyomány, de a medve csak nálunk divatos. Valószínűleg erdélyi eredetű a megfigyelés, de elterjedését Jókai Mórnak köszönhetjük. Már a 17. században ismert volt a mondás, hogy ha gyertyaszentelőkor megcsordul az eresz, még visszajön a tél ("Ha fénylik gyertyaszentelő, a szűrödet vedd elő." "Ha február hóban bundádat leteszed, húsvétkor bizonnyal ismét fölveszed."), a 19. században a magyar író ehhez tette hozzá a medvét. Még az is lehet, hogy ő találta ki az egészet.

"Van aztán egy napja a télnek, aminek gyertyaszentelő a neve - írja Jókai Az új földesúr című regényében. - Miről tudja meg a medve e nap feltűnését a naptárban, az még a természetbúvárok fölfedezésére váró titok. Elég az hozzá, hogy gyertyaszentelő napján a medve elhagyja odúját, kijön széttekinteni a világban. Azt nézi, milyen idő van! Ha azt látja, hogy szép napfényes idő van, a hó olvad, az ég tavaszkék, ostoba cinkék elhamarkodott himnuszokat cincognak a képzelt tavasznak, s lombnak nézik a fán a fagyöngyöt, pedig lép lesz abból, melyen ők megulgulnak; ha lágy, hízelgő szellők lengedeznek, akkor a medve - visszamegy odújába, pihent oldalára fekszik; talpa közé dugja az orrát, s még negyven napot aluszik tovább; - mert ez még csak a tél kacérkodása; mint a régi rendszer minisztériuma szabadelvű program mellett. Ha azonban gyertyaszentelő napján azt látja a medve, hogy rút, zimankós förmeteg van; hordja a szél a hópelyhet, csikorognak a fák sudarai, s a lóbált száraz ágon ugyancsak károg a fekete varjúsereg, mintha mondaná: reszkessetek, sohasem lesz többet nyár; a tél megígérte nekünk, hogy má rmost örökké fog tartani; mi kivettük árendába a szelet, fújatjuk, amíg nekünk tetszik; a nap megvénült, nincs többé semmi ereje, elfelejtkezett rólatok! Kár várnotok! (...) S a medvének mindig igaza van."

Az is lehet persze, hogy ez valami finnugor ősi ösztön, mert a cseremiszek úgy tartják, ha a medve Prokov ünnepén bemegy a barlangba, akkor hideg tél lesz, ha látni a nyomait a hóban, akkor viszont enyhe. Magyarán a medvében mégis elveszhetett valahol egy meteorológus. Esetleg minden állatban. Merthogy február másodikán a németek a sündisznó mozgását figyelik, az amerikaiak pedig a mormotáét. Igaz, kényszerből, valamikor a 19. században a német bevándorlók sünt nem találtak, és úgy gondolták, a mormota hasonlít a legjobban rá, így ő lett a helyettes időjós. Arrafelé még vizsgálták is a hatékonyságát, de még a negyven százalékot sem érte el a találati pontosság. Ha mégis az állatkertben járunk, és a várható időjárásra vagyunk kíváncsiak, akkor menjünk inkább a jegesmedvékhez. Náluk ugyanis a hőmérséklettől függ, hogy mennyire van kedvük fürdeni: meleg közeledtével gyakrabban, a hideg előtt pedig ritkábban merészkednek a medencéjükbe. Igaz, ők is legfeljebb pár nappal előre képesek prognosztizálni az időjárást. Mint az igazi meteorológusok.

A cikk a zóna.hu oldalán volt látható, de már nem elérhető                          [fel a címekhez]



Ébren töltik a telet a spanyol medvék
Cikk az origon

Nem szenderülnek téli álomra a medvék az észak-spanyolországi hegyekben - erre a megállapításra jutottak azok a biológusok, akik évek óta kutatják a nagytestű állatok viselkedését az Ibériai-félszigeten. A jelenség a globális klímaváltozás következménye lehet.

Az európai barnamedve (Ursus arctos) normális időjárási körülmények között október és december között tér téli álomra, amelyből a márciustól májusig tartó időszakban ébred attól függően, hogy élőhelyére mikor érkezik meg a tavasz. A medvék téli álma némiképp eltér a többi emlősfajétól: a különféle rágcsálókkal - pelékkel, ürgékkel, sünökkel - és a denevérekkel ellentétben, amelyek a normális 37-39 Celsius-fokos testhőmérsékletről 1-9 Celsius-fokra váltanak, a medvék álma nem jár hibernálódással. Testük nem hűl le drasztikusan, szívverésük, lélegzetvételük azonban nagy mértékben lelassul, miközben szinte minden testi tevékenységük zavartalanul működik tovább. A vemhes nőstények méhében a magzatok szabályosan növekednek, a kicsinyek megszületnek, majd a szoptatásuk is téli álomban történik. Egyetlen életfunkciójuk szünetel: a táplálkozás.

A téli álom az emlősfajoknál az evolúciós fejlődés során szükségszerű alkalmazkodás volt az évszakváltás okozta táplálékhiányhoz - a szűkös, élelemben szegény időszak átvészelésére az állatok előzőleg komoly zsírtartalékot halmoznak föl, majd testük működését "energiatakarékos üzemmódra" állítják. A medvék a téli álom alatt testsúlyuk akár 40%-át is elveszíthetik.

A spanyol Fundación Oso Pardo (FOP) évek óta végez megfigyeléseket, arra keresve a választ, miként változnak a barnamedvék téli viselkedési szokásai. Tapasztalatuk szerint az északnyugat-spanyolországi Kantábriai-hegység területén élő közel 130 barnamedve évek óta nem tér téli álomra. Ez főként a bocsaikat nevelő nőstényekre igaz, melyek az enyhe időjárásnak köszönhetően még könnyedén találnak bogyós gyümölcsöt, makkot és mogyorót a hegyoldalakon - számolt be a kutatás eredményéről az el País spanyol napilap. "A magyarázat nem lehet más, minthogy az enyhe télben a nőstények 'gazdaságosabbnak találják', ha ébren maradnak, és továbbra is élelem után néznek, minthogy nekilátnának az addig fölhalmozott energiatartalékaik felélésének" - ismertette Guillermo Palomero, az FOP elnöke, a spanyol medvevédelmi program vezető koordinátora. Bár a téli álom elhagyása legfőképp az anyamedvékre jellemző, a magányos, kifejlett hímeknél is megfigyelték, hogy évről évre rövidítenek az alvással töltött időszakon. "A kantábriai hegyek csúcsait ugyan egész télen hó borítja, de lejjebb egyre kevesebb a hó, és itt a biológusok a medvék jól kivehető, újra és újra használt csapásait figyelték meg a hegyoldalakon."

Habár nincs rá konkrét bizonyíték, a medvék szokásainak változása minden jel szerint a globális klímaváltozás eredménye - vélekedik Juan Carlos García Cordón, a santanderi Cantabria Egyetem klímakutató professzora. Az adatok szerint a Kantábriai-hegységben az elmúlt évek során egyre kevesebb hó marad meg, s főként igaz ez a völgyekre. Később köszönt be az ősz, előbb érkezik a tavasz, a medvék számára a bőség időszaka így akár egy teljes hónappal is megnyúlik.

A 2006-os év a valaha mért legmelegebb esztendő volt Spanyolországban, és egész bolygónkat tekintve is a 6. legforróbb, a legkorábbi rendelkezésre álló, 19. századi adatokat tekintve.

A cikk teljes tartalma origon 2007. január 03.                          [fel a címekhez]



Medveárnyék észlelés február másodikán
Fővárosi Állat- és Növénykert cikke a témával kapcsolatban

A népi meteorológia nagy jelentőséget tulajdonít Gyertyaszentelő Boldogasszony napjának, amely február másodikára esik. A régi megfigyelések szerint ugyanis ennek a napnak az időjárása alapján következtetni lehet a tél hosszára, illetve a tavasz beköszöntének idejére. A hagyomány ráadásul ezt a megfigyelést a medvékkel kapcsolja össze, hiszen úgy tartják, a téli álom után a medve ezen a napon jön elő a barlangjából, hogy megnézze, milyen időjárás van. Ha szép az idő, és így a medve jól látható árnyékot vet, a népi megfigyelés hosszú telet jósol, így a medve is "megijed a saját árnyékától", és visszatér a barlangjába. Ha viszont az idő nem annyira kedvező, kevés a fény, és így a medve árnyéka sem rajzolódik ki, a tavasz korai beköszöntével számol a hagyomány, és eszerint a mackó sem tér már vissza pihenőhelyére.

A folklór e jellegzetes, kedves hagyománya természettudományos szempontból persze nem minden tekintetben állja meg a helyét. A medvék ugyanis nem alszanak téli álmot a szó valódi értelmében. Az igazi téli álom ugyanis - amely például a denevérekre, vagy a sünökre jellemző - az anyagcsere intenzitásának olyan mértékű lecsökkenésével jár, hogy a téli álmot alvó állat szinte tetszhalott állapotba kerül, és a testhőmérséklete is lecsökken 4 °C körüli értékre. Ilyen élettani folyamatokat a medvéknél nem tapasztalni, de annyiban mégis van alapja a medvék "téli álmával" kapcsolatos hiedelemnek, hogy a mérsékelt égövben ezek az állatok jóval kevésbé aktívak a téli időszakban, mint a kedvezőbb időjárású évszakokban. Ennek elsősorban a táplálék szűkössége az oka, és nem a hideg, hiszen egy medve nagyságú bundás állatnak a téli hőmérséklet nem jelent elviselhetetlen problémát. A kevésbé aktív periódus tehát azzal függ össze, hogy az állat ilyen módon tudja lecsökkenteni az életfenntartó tápanyagszükségletét olyan mértékűre, amely a nyáron az állat testében felhalmozott tartalékok felélésével, és a korlátozottan rendelkezésre álló téli táplálékokkal együtt fedezhető. Az állatkertekben, ahol a medvék takarmányellátásáról folyamatosan gondoskodnak a szakemberek, természetesen nincs effajta nyugalmi periódus, ezért az állatkerti medvék télen is folyamatosan aktívak, és a közönség is megtekintheti őket kifutójukban.

Ami a népi időjóslás megbízhatóságát illeti, a modern meteorológiának természetesen ma már korszerűbb eszközei is vannak, mint a medvék árnyékának megfigyelése. Ugyanakkor ez az előny elsősorban a rövidtávú előrejelzésekben érzékelhető. Az időjárás, mint jelenség összetett volta miatt a hosszútávú előrejelzések szükségszerűen magukban hordoznak némi bizonytalanságot, így - kis túlzással - a népi megfigyelések, például a medvék árnyéka alapján levont következtetések sem sokkal kevésbé megbízhatók.

A cikk teljes tartalma Fővárosi Állat- és Növénykert oldalán található 2009. február 03.                          [fel a címekhez]



Nem alszanak téli álmot a veresegyházi medvék - National Geographic cikke a veresegyházi medvékről

A néphit szerint, ha február 2-án a medve kijön a barlangjából és meglátja árnyékát - vagyis süt a nap - gyorsan visszavonul, mert hosszú télre lehet számítani, ám az idén ez a jelzőrendszer nem működik - nyilatkozta a Veresegyházi Medveotthon vezetője a távirati irodának. Kuli Bálint elmondta, hogy az otthonban élő 42 medve nagyobb része eleve nem is szenderült téli álomba, ami már jó részt a globális felmelegedésnek tudható be. Mivel nincs hideg és hó, táplálékból nem kell ínséget szenvedniük, így éberen töltik a téli hónapokat.

Az öt és félhektáros területen a helyi önkormányzat jóvoltából működő medveotthon legidősebb lakója a 36 éves Mama névre hallgató nőstény barnamedve. Többségük más állatkertekből érkezett ide, vagy olyan helyekről, ahol méltatlan körülmények között tartották őket, itt viszont jól érzik magukat - mondta a vezető.

A napi fejadag 7-8 kiló hús, gyümölcs és sütemény. Ezt a másfél tonnányi mennyiséget a környező nagykereskedelmi cégek ajánlják fel lejárt szavatosságú termékeik formájában. Mivel a medve született édesszájú, különösen kedveli a csokoládét és a kekszet. A város költségvetéséből is 30 millió forintot fordítanak az otthon fenntartására és az intézmény számít az adózók által felajánlott egy százalékra is.

A Világ Állatvédő Szövetségnek a jóvoltából hamarosan újabb 3,5 hektárral bővül a medveotthon területe, ami 20 millió forintos beruházást jelent. Ennek eredményeként további 20-25 nehéz sorsú mackót fogadhatnak be, hogy "állathoz méltó" körülményeket biztosítsanak nekik, azaz szabadnak érezhessék magukat.

A menhely évi 175 ezer látogatót fogad, s a csekély belépő is az állatok ellátását szolgálja. Természetes körülmények között Magyarországon nem él már az egyébként őshonos medve, mert egy mackócsaládnak 20 négyzetkilométernyi erdőre lenne szüksége, ahol nem jár ember, ilyen terület viszont nincsen - hívta fel rá a figyelmet Kuli Bálint.

A National Geographic cikke, de már nem elérhető 2008 február                          [fel a címekhez]



Mi Micsoda: Medvék című könyvből a Téli álomról - Google találat

A könyv tartalma Google-n                          [fel a címekhez]



Téli álom - a Medveotthon írása

Ősszel a medvék hozzákezdenek létfontosságú téli nyugvóhelyük kereséséhez. A maláj medvét és feltehetően a pápaszemes medvét kivéve minden medvefaj alszik téli álmot. A fekete, a barna, az örvös medvék és az óriás pandák ehhez barlangokat építenek a földbe, a jeges medvék a hóba vájják az odút. A fekete medvék a legleleményesebbek: fákon, vízelvezető csövekben, vagy a házak faverandái alatt is találnak megfelelő helyet.

Ellentétben a valódi téli álmot alvó állatokkal, a medvék számára a téli pihenő csupán egy-egy nem túlságosan mély álom. Az anyagcsere jelenségek 25%-al lesznek lassabbak, a testhőmérséklet 7-8oC közé süllyed, a szívverés 40-50-ről 7-8-ra. A medve a tartalékolt zsírkészleteit fogyasztja. Izomzata valamelyest leépül, ám a leépülés termékei tavasszal ismét a csontépítésnél hasznosulnak, így a medve jó kondícióban hagyja el barlangját.

Leírás a Medveotthon weblapján                          [fel a címekhez]



Ki hogyan alussza álmát? - Zöldjátszóház Tudásházából

A tél közeledtével minden állat készül a zord időjárási viszonyokhoz. A vonuló madarak gyülekezni kezdenek, majd útra kelnek délnek, ahol elég táplálékot találnak, míg nálunk a lecsökkent hőmérséklet mellett hó takarja a tájat. Az itt maradó állatok más stratégiát választottak a túlélésre. Elég ha a békákra, gyíkokra, sünökre és a mesékből is ismert barna medvére gondolunk, akik téli álmot alszanak.

Ki hogyan alussza álmát?

A téli álom is változó az állatvilágban a rovarok, hidegvérű- (kétéltűek, hüllők) és melegvérű (emlősök) állatok más-más módon alszanak téli álmot. Az ízeltlábúak, kétéltűek és hüllők megfelelő hőmérsékletű rejtekhelyet keresnek, életfunkcióikat lecsökkentik, és megmerevednek (hibernálódnak), így sikerül nekik átvészelni a telet.

Az emlősök között is változatos a téli álom lezajlása. Cikkünkben erre szeretnék egy-két példát felhozni. Vannak olyan állatok amelyek rengeteg élelmet halmoznak fel és álmukból néha felébrednek enni, ilyenek például a mókusfélék. A mókusokra jellemző az is hogy egy-egy felébredés alkalmával vizeletet is kibocsájtanak a szervezetükből, hogy vizeletükkel ne rontsák a fészek hőszigetelő tulajdonságait, úgymond a mókusok a téli álom idején "kijárnak WC-re". Vannak akik teljesen hibernálódnak a kétéltűektől és hüllőktől eltérő módon úgy, hogy nem megmerevednek, hanem életfunkcióikat lecsökkentik, a nyáron felhalmozott zsírkészletüket égetik el. Ilyenek például az ürgék, hörcsögök és sünök.

"A nálunk honos keleti sün (Erinaceus concolor) leginkább fák gyökerei közti üregekben, kőhalmok, farakások között, vagy házak közelében lévő komposzt-kupacokban építi ki vackát. Belebújik, és a téli álom alatt összegömbölyödik, hogy minél kisebb legyen a hőleadó felülete. A sünök igazi téli álmot alszanak. Testhőmérsékletük 5° C fok alá süllyed, szívverésük mindössze nyolcra csökken, a légzés a szokásos 40 helyet négyre megy le percenként. A pelék (Gliridae) a sünökhöz hasonlóan hibernálódnak. A nálunk honos keleti sün (Erinaceus concolor) leginkább fák gyökerei közti üregekben, kőhalmok, farakások között, vagy házak közelében lévő komposzt-kupacokban építi ki vackát. Belebújik, és a téli álom alatt összegömbölyödik, hogy minél kisebb legyen a hőleadó felülete. A sünök igazi téli álmot alszanak. Testhőmérsékletük 5° C fok alá süllyed, szívverésük mindössze nyolcra csökken, a légzés a szokásos 40 helyet négyre megy le percenként. A pelék (Gliridae) a sünökhöz hasonlóan hibernálódnak." (internetes forrás)

A medvék álma

Már óvodás korunkban is tudjuk, hogy a barnamedve téli álmot alszik és februárban bújik ki a barlangjából. A valóságban azonban nem hibernálódik, szívverését ugyan lelassítja, táplálékot nem vesz magához, de viszonylag éber állapotban van, felébreszthető. A medvék ezekben a hónapokban hozzák világra bocsaikat is, a szoptatást is ilyenkor kezdik el.

A téli álom biológiája

"A téli álmot alvók, miután megtalálták a legmegfelelőbb vackot, takaréklángra kapcsolnak. Az alvást a környezet hőmérséklet-csökkenése motiválja, de a sün, ürge, hörcsög stb. akkor is alvásszerű állapotba esik, ha a kedvezőtlen körülmények nem forognak fenn (pl. fogságban). A téli álom kezdetekor a testhőmérsékletet szabályzó központ átprogramozódik, és az állat kezd kihűlni. De még mielőtt megfagyna és elpusztulna, a hőfokszabályzó beállítja a fajnak megfelelő alvóhőmérsékletet. A valódi téli álmot alvók tetszhalottként viselkednek. Hőmérsékletük megközelítőleg a környezet hőmérsékletére csökken, de sohasem fagypont alá, szívverésük a megszokott érték tizedére lassul le, és lélegzésük megritkul."(internetes forrás)

Érdekességek:

Az emberiség csodálattal tekinti a téli álmot alvó állatokat. Számos Sci-fi filmben láthatunk hibernált embereket, akik több éves, vagy évtizedes útjukat álomban töltik, majd az út végén ébrednek fel. A tudomány számára jelenleg még kihívás egy ilyen űrutazás megtervezése.

Tudtad-E? Hogy Amerikában a 70-es évek óta 74 halott embert hibernáltak-fagyasztottak le folyékony nitrogénben. Az első hibernálást 1976-ban végezték. Újraélesztésre mindeddig még egyetlen esetben sem került sor; a cég elképzelései szerint ezt csak a jövőben kifejlesztendő eljárások, például a molekuláris nanotechnológiai módszerek fogják lehetővé tenni, akár már száz éven belül.

A bostoni Massachusetts General Hospital kutatói 2006 januárjában sertéseken végeztek hibernációs kísérletet, amelynek során az állatok 90%-át sikerült újraéleszteni. Mivel a sertések és a kutyák élettani folyamatai hasonlítanak az emberére, a kutatók remélik, hogy nemsokára embereknél is hasonló - kevésbé drasztikus beavatkozást igénylő - klinikai próbákba kezdhetnek az életfolyamatok hosszabb idejű felfüggesztésének vizsgálata céljából.

Leírást a Zöldjátszóház weblapján találtuk, de már nem elérhető.                          [fel a címekhez]



A tavaszjelző medve nem hungaricum - Francia mackók. Filozóf mormoták és borzok

A gyertyaszentelő napján barlangjából előbújó medve egyes források szerint nem is időjós, hanem Jókai Mór meseírói leleménye. Szépapáinknak nem karóra vagy mobiltelefon, hanem a naponta háromszor - hajnalban, délben és este - megkonduló harang jelezte az idő múlását. Naptár sem akadt minden házban, ezért a földműveléshez fontos időjárási jelenségeket is a számukra legismertebbhez: az egyházi ünnepekhez, a szentek évfordulóihoz kötötték. Ezek a népi időjósló megfigyelések nem vesztettek népszerűségükből. Ma is sokan számon tartják, hogy Katalin kopogott-e vagy locsogott, Medárd napján pedig aggódva kémlelik az eget: kezdődik-e a negyven napos esőzés?
A Mária-ünnepek közül február 2-ához, Gyertyaszentelő Boldogasszony napjához (amikor a katolikus templomokban megszentelik a húsvéti gyertyákat) is fűződik prognózis: a gyertyaszentelői medvére vonatkozó megfigyelés.
Jókai Mór Az új földesúr című regényében így írja le az ünnepet: "Gyertyaszentelő napján a medve elhagyja odúját, kijön széttekinteni a világban. Ha azt látja, hogy szép napfényes idő van, a hó olvad, az ég tavaszkék, ostoba cinkék elhamarkodott himnuszokat cincognak a képzelt tavasznak s lombnak nézik a fán a fagyöngöt... ha lágy, hízelgő szellők lengedeznek, akkor a medve - visszamegy odújába, pihent oldalára fekszik, talpa közé dugja az orrát, s még negyven napot aluszik tovább - mert ez még csak a tél kacérkodása, mint a régi rendszer minisztériuma szabadelvű program mellett.
Ha azonban gyertyaszentelő napján azt látja a medve, hogy rút, zimankós förgeteg van, hordja a szél a hópelyhet, csikorognak a fák sudarai s a lobbált száraz ágon ugyancsak károg a fekete varjúsereg... ha jégcsap hull a fenyők zúzmarásos szakálláról, ha a farkas ordít az erdő mélyén: akkor a medve megrázza bundáját, megtörli szemeit és kinn marad, nem megy vissza többé odújába, hanem nekiindul elszánt jókedvvel az erdőnek...Mert a medve tudja ezt jól, hogy a tél most adja ki utolsó mérgét... Honnan vette a medve természettudományi bölcsészeti kontemplatív irányeszméket, azt nem tudjuk megmondani, hanem hogy a magyar időjárási észleletek között az régen fel van jegyezve, az bizonyos".

Francia mackók
Mindmáig nem sikerült olyan 1862 előtti - ekkor jelent meg Az új földesúr - "magyar időjárási észleletet" találni, amely feljegyezte volna a medve viselkedése és az időjárás változása közti összefüggést. Ismerve a medve életterét, valószínű sem a csallóközi halásznak, sem az alföldi pásztorembernek nem lehetett alkalma az állat viselkedését megfigyelni.
Jókai fantáziájának szüleménye lenne tehát a gyertyaszentelői medve? Korántsem! A Búvár című népszerű tudományos folyóirat hasábjain 1968-ban Pozder Miklós jutott arra a felismerésre, hogy Jókai mackója valószínűleg francia "odúból" bújt elő. 1862-ben jelent meg ugyanis Victor Hugo A nyomorultak című regénye, melyben olvashatók az alábbi sorok: "Ennek a télnek egyik napján a nap egy kissé kibukkant délután, de február másodika volt, Gyertyaszentelő régi ünnepe, ennek hazug, hathetes fagyot jelző napja ihlette Mathieu Laensberget erre a két verssorra, amelyek méltán váltak klasszikussá: 'Ha a napnak ragyogni van kedve/Barlangjába visszatér a medve.'"
Olvasta-e Jókai Victor Hugo regényét Az új földesúr írása előtt vagy közben, és ennek alapján alkotta-e meg a "filozóf medve" alakját? Jókai negyven napja s a francia regény hathetes (42 nap) időtartama e feltételezést támogatja. Persze az sem kizárt, hogy mindketten, Hugo és Jókai ugyanabból a közös forrásból merítettek: a francia által is említett Laensberg versikéjéből. Laensbergről igen keveset tudnak még a francia lexikonok is. Valószínű, hogy a liége-i Szent Bertalan templom kanonokja volt. Liége - a mai Belgium egyik nagy városa - már 720 körül püspöki székhely volt.
Számos temploma közül a kincstáráról ismert Szent Pál székesegyház mellett a 11. században felszentelt Szent Bertalan templom a leghíresebb. Kanonokjának nevét egy neki tulajdonított, 1636-ban kiadott évkönyv őrizte meg. A Liége-i Almanach az évkönyvnek megfelelően az érvágásra s hajvágásra alkalmas napok felsorolásától kezdve az eljövendő években bekövetkező események megjósolásán át "meteorológiai előrejelzésig" sok mindent közölt. A franciául jól tudó Jókai számára az Almanach közvetlen forrás lehetett.

Filozóf mormoták és borzok
A gyertyaszentelői medve tehát nem "hungaricum". Oláh Andor Az idő a gazda mindenütt című, 1986-ban megjelent könyve is megerősíti ezt: felsorolja ugyanis mindazon házi- s vadállatokat, melyek viselkedéséből a nép időjósló következtetéseket von le - a medve nem szerepel a felsorolásban. Nem ír a medvéről az 1894-ben megjelent Pallas Nagy Lexikonának gyertyaszentelő címszava sem. Sőt, még csak nem is egyedülálló teljesítmény a medve február 2-ai előcammogása. Amerikában is figyelik gyertyaszentelő napján - de nem a medvét, hanem a mormotát. Ott ugyanis a szintén téli álmot alvó mormota viselkedéséből vonható le ugyanaz a következtetés.
"Gyönyörű - mondta Ethan. - Itt a tavasz, Baker úr. Idén is igaza volt a mormotának" - olvasható John Steinbeck amerikai író Rosszkedvünk tele című 1961-es regényében. A mormota és a gyertyaszentelő kapcsolata az Egyesült Államokban oly erős, hogy némely szövetségi államban, például Missouriban február másodika hivatalos neve Groundhog-day, azaz mormota nap. Tavaly bejárta a világsajtót a Pennsylvania államban "működő" legendás mormota, Punxsutawney Phil képe - "ő" akkor további hat hét telet jósolt. A teljesség kedvéért tegyük hozzá, hogy német nyelvterületen a borz is "filozóf", azaz időjósló állat.

A cikk teljes tartalma mindennapi.hu oldalán található (2011.02.02)                          [fel a címekhez]



Korai tavaszt "ígér" az időjós mormota is - 2011.02.02.

Korai tavaszt jósolt helyi idő szerint szerdán reggel a világ leghíresebb időjósa, az amerikai Pennsylvania államban élő legendás mormota, Punxsutawney Phil.
Az idei volt a 125. előrejelzés, amelyet napkelte után nem sokkal, a szokásosnál kisebb tömeg jelenlétében hirdettek ki. A mormota, miután előmászott odújából nem látta meg a saját árnyékát, és ez azt jelenti, hogy hamarosan véget ér a tél. A pennsylvaniai kisvárosban minden évben február 2-án tartják a mormotanapot, az előrejelzést a rágcsáló nevében a ceremóniamester olvassa fel.
Az 1887-től rendszeresen megtartott ünnepségen a mai prognózissal együtt Phil 98 alkalommal látta meg az árnyékát és csupán 16 esetben volt felhős, borongós az ég. Azt azonban nem tudni, hogy a feljegyzésekből kimaradt 9 évben vajon mit láthatott az időjós.
A mormotanap - amelyet német hagyomány alapján tartanak - a keresztény gyertyaszentelő ünnephez kötődik. A legenda szerint ez a Phil ugyanaz a Phil, amelyik már a XIX. században is időt jósolt, hosszú életének titka, hogy nyaranta megitatják egy csodaitallal. Jóslatainak megbízhatósága persze örök vita tárgya. A tekintélyes helyi mormotaklub szerint Phil sohasem téved, a meteorológiai adatok azonban azt mutatják, hogy csak 40 százalékos pontossággal találja el a tél végét.

A cikk teljes tartalmát a vponline.hu-n találtuk, de már nem elérhető! (2011.02.02.)        [fel a címekhez]



Fény derült a medvék téli álmának egyik titkára - szívverés

A medvék szívverése a téli álom idején jelentősen lelassul. Az alacsony pulzusszám emberek esetén hamar szívelégtelenséghez vezetne. A medvék azonban egészségkárosodás nélkül átvészelik ezt az időszakot. Amerikai kutatók szívultrahangos vizsgálattal derítettek fényt a jelenség magyarázatára.
Az amerikai grizzly medve (Ursus arctos horribilis) évente 5-6 hónapot tölt téli álomba merülve. Ez időszak alatt a szívverése percenként 84-ről körülbelül 19-re csökken. Ha az emberi szív ennyire lelassulna, annak nagyon súlyos következményei lennének.
Ilyen lassú szívverés mellett a vér összegyűlik a szív mind a négy üregében. Emberek esetében a megnövekedett nyomás miatt a pitvarok és a kamrák kitágulnának. A megnyúlt izmok gyengébbek és kevésbé hatékonyak, ami végül ún. kongesztív szívelégtelenséghez (amikor a szív nem tudja megfelelően áramoltatni a vért) vezetne. Medvéknél azonban nem fordul elő ilyesmi, és a kutatók most rájöttek, mi ennek az oka.
A Washington Állami Egyetem kutatói évek óta tanulmányozzák a medvéket. Az egyetemen lévő intézetben születésüktől fogva nevelnek grizzlyket, amelyek megszokták, hogy szívultrahangos vizsgálatokat is végeznek rajtuk. Az itteni kutatások nyomán sikerült betekintést nyerni a hibernáló szív rejtélyébe.
Lynne Nelson és munkatársai már korábban kimutatták, hogy a téli álom alatt a medveszív bal kamrájának fala merevebbé válik, ami megakadályozza, hogy kitáguljon, amikor összegyűlik benne a vér. A kamra merevsége azonban további problémát vet fel. A vért a bal kamrába továbbító bal pitvarnak emiatt nagyobb ellenállással szemben kell dolgoznia.
"Ez olyan, mintha a pitvarnak egy téglafal ellenállását kellene legyőznie" - mondja az egyik kutató, Bryan Rourke. "Ezért gondoltuk, hogy kell lennie egy olyan mechanizmusnak, amely megvédi a pitvarizmokat az idő előtti elhasználódástól."
A szívultrahangos felvételekből és a szövetmintákból kiderült, a pitvar úgy védi magát, hogy gyengíti az összehúzódásait. A szívizom összehúzódásait egy fehérje, az úgynevezett miozin nehéz lánc (MHC) szabályozza. E fehérjének két változata - alfa és béta - létezik. Az alfa változat gyorsabb, de kicsit gyengébb összehúzódásokat hoz létre, mint a béta. A kutatók azt tapasztalták, hogy téli álom alatt a bal pitvar több alfa fehérjét termel, aminek következtében kissé legyengül a szívverés.
Amikor a medve felébred a téli álmából, a fehérjearány visszaáll a normálisra, és a pitvari összehúzódások visszanyerik korábbi erejüket.
A kutatók úgy vélik, hogy a Physiological and Biochemical Zoology folyóiratban megjelent tanulmányuk az első, amely kimutatja a miozinarány eltolódását a medvékben, és abban bíznak, hogy az információ valamikor hasznosítható lesz az embereknél is. "Bár a medve nem tökéletes modellállat az emberek szempontjából, de annak fölfedezése, hogyan változhat a medve szívműködése, hasznos lehet az emberi szívbetegségek megértéséhez"- mondja Rourke.
Fény derült a medvék téli álmának egyik titkára - cikk teljes tartalma - Origo.hu                          [fel a címekhez]
(2011.02.08.)



Nem várt dolgok derültek ki a medvék téli álmáról - anyagcsere

Módszerek a hideg időszak túlélésére
Télen az állatok háromféle stratégiát követhetnek a túlélés érdekében. Az első, hogy aktívak maradnak. Ezt a stratégiát azok az állatok alkalmazhatják, amelyeknek jó a hőszigetelésük, testükben elegendő energiatartalékot halmoztak fel, és sikeresen versenyezhetnek a megmaradt élelemért. Ebbe a csoportba tartozik például a sarki róka vagy a császárpingvin.
A második stratégia, hogy más élőhelyre vándorolnak a barátságtalan hideg időszak alatt. Ezt olyan állatok alkalmazhatják, amelyek elég mozgékonyak ahhoz, hogy elhagyják a szélsőséges klímájú szélességi fokokat, amint csökkenni kezd a rendelkezésre álló táplálékmennyiség. Ez a túlélési módszer jellemző számos madárra és denevérre.
A harmadik stratégia, hogy a hideg, táplálékhiányos időszakban is ott maradnak az élőhelyükön, de jelentősen csökkentik testhőmérsékletüket, anyagcseréjüket, mozgásukat és más életfunkcióikat, azaz téli nyugalmi állapotba kerülnek. Ezt a stratégiát a legkülönfélébb állatcsoportoknál - emlősöknél, madaraknál, más gerinceseknél és gerincteleneknél is - megfigyelhetjük különböző mértékben.

Mi a téli álom?
A testhőmérséklet csökkentését a túlélés érdekében adaptív hipotermiának nevezzük. Azt mondhatjuk, hogy ennek szinte annyi változata van, ahány állatfaj alkalmazza ezt a stratégiát. A legtöbb állat azonban besorolható a két testhőmérséklet-csökkenéssel járó állapot - a torpor és a hibernáció - valamelyik típusába.
A torpor meghatározása, hogy az egész állat hipotermiás (csökkent testhőmérsékletű) állapotba kerül, és ezt viselkedésbeli inaktivitás kíséri. A torport külső és belső jelzések együttese szabályozza. A torpor általában rövid időszakra (például éjszakára) bekövetkező állapot. A hibernáció vagy téli álom tulajdonképpen a torpor tartós és mély állapota, amelynek kezdetét és végét a belső jelek szabályozzák a szezonális külső jelzésekkel összhangban.
Az igazi téli álmot alvó állatok - például pelék, mókusok, mormoták - testhőmérséklete akár 4 Celsius-fokra (sőt halaknál fagypont alá) is lecsökkenhet. Ezzel együtt anyagcseréjük is az aktív állapot töredékszintjére csökken. Általában elmondható, hogy az első 10 Celsius-fokos testhőmérséklet-csökkenés nagyjából 50 százalékos anyagcsere-csökkenéssel jár.

Mi a helyzet a medvékkel?
A medvékről sok szakember úgy véli, nem alszanak valódi téli álmot, hanem csak úgynevezett szezonális letargiába esnek, mert testhőmérsékletük viszonylag csekély mértékben - 5-6 Celsius-fokkal - csökken a normális, körülbelül 37 Celsius-fokról. A fekete medvékről vagy baribálokról (Ursus americanus) a Science folyóiratban most közzétett tanulmány azonban más megvilágításba helyezheti ezt a felfogást. Kiderült, hogy a medvék anyagcseréje - a kis testhőmérséklet-csökkenés ellenére - 75 százalékkal csökken az aktív időszakhoz képest.
A fairbanksi Alaszkai Egyetem sarkvidéki élővilággal foglalkozó intézetének kutatói öt, korábban galibát okozó és ezért befogott fekete medve életfunkcióit tanulmányozták. Ez az első tanulmány, ahol természetes körülmények között folyamatosan mérték a téli álmot alvó állatok anyagcsererátáját és testhőmérsékletét. A mérést még azután is folytatták egy ideig, miután az állatok elhagyták pihenőhelyeiket. A technikai korlátok eddig nem tették lehetővé ilyen nagytermetű állatok folyamatos monitorozását.
A kutatások vezetője, Oivind Toien és munkatársai rádióadót ültetett minden medvébe. A készülékek továbbították a kutatókhoz az állatok testhőmérsékletét, szívverését és izomaktivitását. A medvéket a természeteshez hasonlóan kialakított "barlangokban" tartották. Az állatokat nem háborgatták, csak infravörös kamerákkal figyelték őket.
A medvék anyagcseréjét úgy mérték, hogy folyamatosan ellenőrizték a barlangba belépő és kilépő levegő oxigén- és szén-dioxid-koncentrációját. A medvékben lévő jeladók azt közvetítették, hogy az állatok testhőmérséklete nem állandó, hanem lassú, több napig tartó ciklusokban változik a tél folyamán.
A test maghőmérsékletének ilyen nagy, többnapos ingadozását még sosem figyelték meg korábban egyetlen más emlősnél sem. Mivel ezt a részletet korábban a medvéknél sem vették észre, ez lehet az egyik oka, hogy eddig túlbecsülték a medvék anyagcsererátáját.
A hibernáló medvék percenként csak egy-kétszer vesznek lélegzetet, és szívverésük is lelassul, néha 20 másodperc is eltelik két ütés között. Anyagcseréjük 75 százalékkal csökken a normálishoz képest. Ami még furcsább, hogy az anyagcsererátájuk még az ébredés után sem áll helyre rögtön, ahogy azt más állatoknál megfigyelték.
A kutatók elmondták, meglepte őket, hogy az anyagcsereráta még mindig csak a fele volt a normális nyári szintnek, amikor a testhőmérséklet már elérte a majdnem normális 37 Celsius-fokot. Mintegy két-három hétig tartott, mire az anyagcsere visszatért a nyáron mérhető szintre.
Az egyik szerző, Brian Barnes elmondta: az ember méretű hibernátorok - amilyenek a fekete medvék - fiziológiájának tanulmányozása orvosi szempontból is hasznos lehet. Az anyagcseregátlás mechanizmusainak alkalmazása vészhelyzetben lévő embereknél életmentő lehet. Az agyi érkatasztrófa, szívinfarktus vagy súlyos sérülés áldozatai anyagcsere-szükségleteinek gyors csökkentése stabilizált, védett állapotba helyezné őket, és így több idő jutna arra, hogy szakszerű orvosi ellátást kapjanak.


Nem várt dolgok derültek ki a medvék téli álmáról - cikk teljes tartalma - Origo.hu                          [fel a címekhez]
(2011.02.18.)



Még a téli álom alatt is figyelik környezetüket a medvék

A téli álom alatt percenként csak kétszer vesz levegőt az amerikai fekete medve, szíve pedig gyakran csak tíz másodpercenként dobban egyet - derült ki a medvék hosszú távú vizsgálatából. Ennek ellenére azonban folyamatosan figyelnek a veszélyekre, és gyorsan fel tudnak ébredni, ha gond van.
Szélsőségesen váltakozik a medvék szívritmusa a hibernáció, azaz a téli nyugalmi állapot idején. Az állatok szívritmusa gyorsul, amikor levegőt vesznek, de a lélegzetvételek között a szív hosszú ideig nem dobban egyet sem. Ez az úgynevezett légzési szinusz aritmia. A szabad hozzáférésű BMC Physiology folyóiratban megjelent új tanulmány szerzői egész éven át, napi 24 órában ellenőrizték fekete medvék (Ursus americanus) szívverését, és azt tapasztalták, hogy nemcsak a téli álom idején figyelhető meg ez a jelenség az állatoknál, hanem már az azt megelőző hónapokban is.
A nyári hónapokban a medvék akár napi 18 órán át is tevékenykedhetnek, ilyenkor a szívritmusuk elérheti a percenkénti 200-at is. Az őszi napokon már kevésbé aktívak, kezdenek áttérni az éjszakai életmódra. A téli álom ideje alatt pedig a légzés percenként kettőre csökkenhet, és az egyes szívverések közt eltelt idő több mint 14 másodperc lehet.
A vemhes nőstények még bocsaik megszületése előtt mély téli álomba merülnek a tél kezdetén, de a szívritmusuk a vemhesség előrehaladtával gyorsul, és az ellés folyamán éri el csúcsértékét. Miután a bocsok megszülettek, az anya szívverésének üteme visszatér a hibernációs szintre. Az ellés után az anya több hétig szinte alig mozdul, nehogy véletlenül kárt tegyen a szopó kölykökben. A bocsok ugyanis sokszor vannak ébren, miközben anyjuk téli álmot alszik.
A kutatásban részt vevő Timothy Laske elmondta, hogy a medvék látszólagos tehetetlenségük ellenére figyelnek a környezetükre, és veszély esetén nagyon gyorsan fel tudnak ébredni nyugalmi állapotukból. A kutatók az adatok gyűjtésekor a lehető legóvatosabban közelítették meg a medvék pihenőhelyét, ennek ellenére az állatok szívritmusa felgyorsult, még mielőtt a kutatók elérték volna az alvóhely bejáratát, és a szívműködés napokig ilyen emelkedett szinten maradt. Ez bizonyítja, hogy a medvék még a hibernáció idején is figyelnek a veszélyre, és rögtön készek cselekedni akár a maguk, akár a bocsaik védelmében.
Még a téli álom alatt is figyelik környezetüket a medvék - cikk teljes tartalma - Origo.hu                          [fel a címekhez]
(2011.08.17.)



Téli álom - Kislexikon meghatározása

az állatország igen különböző köreibe tartozó állatfajok életében évről évre ismétlődő oly nyugalmi állapot, mikor az illető állat beszünteti összes külső élettevékenységét, nem mozog, táplálékot kivülről nem vesz fel, egyszóval álomba, vagy helyesebben tetszhalálba merül s abból csak bizonyos idő mulva ébred fel. A mérsékelt és hideg égöv alatt valóságos téli álmot találunk, amennyiben az ilyent alvó állatok tényleg télen szüntetik be külső életműködésüket (medve, borz, mókusfélék, csúszómászók, kétéltüek, ízeltlábuak stb.), a forró égöv alatt ellenben ez az álom nyári álommá válik, amennyiben a száraz évszak alatt merülnek itt bizonyos állatok az álomba. Az álomba merülés előtt a legtöbb állat fokozott mérvü táplálkozás folytán nagy mennyiségü tartalékanyagot, zsírt halmoz fel testébe s az alvás idején ennek fogyasztásával tartja fenn életét, e mellett pedig hőmérséke is nagy mértékben alászáll, ami az anyagcsere minimumra redukálását eredményezi. A legalsóbb rendü állatok, minők a Protozoák és bizonyos Rotatoriák, főleg pedig az előbbiek, ilyenkor védőtokot választanak ki testük körül, illetőleg betokozódnak.
Forrás: Téli álom - Kislexikon meghatározása                          [fel a címekhez]
(2012.01.17.)



A medvék szerint az alvás a legjobb orvosság.

A kutatók szerint az embereken is segíthet a fekete medvék azon képessége, hogy hibernáció közben fertőzés és heg nélkül gyógyulnak sebeik.
A minnesotai és wyomingi egyetemek orvosai és zoológusai a minnesotai természetvédelmi minisztérium szakembereivel közösen 25 éven át 1000 fekete medvét követtek nyomon jeladóval ellátott nyakörvek segítségével - mindeközben viselkedésüket és egészségi állapotukat figyelték, így vették észre a meglepő gyógyulási képesség első jeleit is.
A tudósok megfigyelték, hogy ezek a sebek a tél beállta előtt gyakran fertőződtek el vagy gyulladtak be, ám amikor néhány hónappal később, a hibernáció elmúltával újra meglátogatták a medvéket, a legtöbb sebet tökéletesen gyógyult állapotban találták.
Hogy kísérleti úton is megvizsgálhassák a medvék gyógyulási képességét, tizennégy állaton apróbb metszéseket ejtettek és ezek sorsát követték nyomon. Kiderült, hogy november és március között, a téli álom idején a sebek minimális hegesedéssel begyógyultak, fertőzésnek nyoma sem volt, sőt sok esetben még a medvék szőre is újra kinőtt a sebhelyen.
E sebgyógyulás folyamatának megismerése a szakemberek szerint hozzájárulhat ahhoz, hogy az idős, alultáplált vagy cukorbeteg embereknél gyakran előforduló lassú és fertőzéseknek kitett sebgyógyulásban is előrelépést érjenek el. A cikk teljes tartalma
Hírforrás: hir24.hu
Hírforrás (angolul): Hibernating bears' wounds heal without scars (BBC)                          [fel a címekhez]
(2012.03.21.)



Az enyhe idő miatt felébredtek a medvék a Tátrában - 2014 január

A csaknem tavaszias időjárás miatt, ami a Magas-Tátrában már hetek óta tapasztalható, a medvék felébredtek téli álmukból. Az utóbbi időben az erdészek több egyed mozgását regisztrálták, néhányat a turistautak közelében, ezért figyelmeztetik a turistákat, hogy túrájuk közben bármikor találkozhatnak medvével. Jozef Hybler, a Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészet (TANAP) zoológusa elmondta, hogy medvék jelentek meg a Tarajka, Tátrafüred, a Késmárki itató és Podbanszkó környékén is.
"Az időjárás jelentősen befolyásolja a medvék téli hibernációját, az enyhe időjárás előcsalogatja őket a téli barlangjukból, és olyan területeken is felbukkanhatnak, ahol ilyenkor nem számítunk rájuk. Ezért figyelmeztetjük a turistákat, hogy túra közben fokozottan figyeljenek, mivel az erdős részeken könnyen előfordulhat, hogy medvével találkoznak" – mondta el a szakember, és hozzátette, hogy ilyenkor elsősorban fiatalabb egyedekkel van esély találkozni. A nagyobb magasságban ez a veszély nem fenyeget, hiszen ott kicsit hűvösebb az időjárás.
"A medvék nem kifejezetten táplálékszerzés céljából bújnak elő téli barlangjukból, hiszen mielőtt megkezdik téli álmukat, megtisztítják emésztőrendszerüket, ami nem lép működésbe egyik percről a másikra.
Fontos, hogy milyen lesz az időjárás a következő napokban. Ha folytatódik a felmelegedés, elkezdik keresni a táplálékot, ami ilyenkor meglehetősen kevés, ezért folyamatosan keresgélnek" – magyarázza Hybler azt a tényt, hogy ezekben a hetekben nem észleltek medvéket a lakóházak vagy a hulladékgyűjtő konténerek közelében. A cikk teljes tartalma...
Hírforrás: http://magas-tatra.info                 [fel a címekhez]
(2014.01.14.)

medvék a Tátrában


Az enyhe időjárás miatt nem alszanak téli álmot a medvék a Pireneusokban - 2016 január

medve és bocsai

Szokatlan jelenséget tapasztaltak az utóbbi hetekben az észak-kelet spanyolországi Alt Pireneu Nemzeti Park munkatársai; egy anyamedvét és három bocsát látták élelem után kutatni a hegyekben 1800 méteres magasságban, ami azt jelzi, hogy az enyhe tél miatt nem vonultak vissza téli álmot aludni.

"Ez igazán különleges helyzet, amelyet még sosem tapasztaltunk a Pireneusokban" - nyilatkozta Santiago Palazón biológus, a katalán kormány állatvédelmi felelőse több spanyol sajtóorgánumnak is.

A szakember elmondta, hogy általában november végén a medvék barlangokba húzódnak, és április elejéig ki sem dugják az orrukat. Időnként előfordul, hogy a hímek közül néhányan hamarabb ébrednek a téli álomból, mint a többség. A nőstényekre azonban ez nem jellemző - jegyezte meg.

A medvék nem a hideg, hanem az élelemhiány miatt alusszák át a telet, de a január közepén szokásos hőmérsékletnél most 5-6 fokkal melegebb van, és ahol a medvecsaládot látták, csak foltokban található hó, míg máskor egy méter magas hóréteg fedi a sziklákat. Vagyis azért vannak ébren, mert könnyen találnak táplálékot - magyarázta a jelenséget a biológus, aki úgy véli, hogy ha havazni kezd, a barna medvék is elvonulnak téli álmot aludni.

A spanyol-francia határon fekvő hegységben mintegy 40 barnamedve él egy fajtamentő programnak köszönhetően, amely során Szlovéniából költöztettek át medvéket, miután az őshonos barna medvék eltűntek a Pireneusokból. Néhány évvel ezelőtt az észak-nyugat spanyolországi Kantábriai-hegységben észleltek egy nagyobb barnamedve-populációt, amelynek létszáma meghaladja a 250-et. A cikk teljes tartalma...

Hírforrás: http://www.zoozoo.hu                 [fel a címekhez]
(2016.01.22.)



Tényleg alszanak téli álmot a medvék?- m5tv.hu 2017 március

bambuló medve

Mi a helyzet a medvékkel és a téli álommal? Tudni véljük, hogy minden medve alszik téli álmot - valójában azonban ez nem csak a grizzlykre, a barna medvére és a fekete medvére nézve hamis tévképzet, hanem a jegesmedvékre sem igaz.

A medvék valójában nem hibernálnak, azaz nem téli álmot alszanak, hanem egyfajta kábulatba kerülnek, ami lényegesen különbözik attól az állapottól, amit a valóban téli álmot alvó állatoknál tapasztalhatunk. A legnagyobb különbség az, hogy a medvék testhőmérséklete nem csökken le annyira a hibernációszerű időszak alatt, hogy azt mondhassuk, valóban így vészelik át a hideg időszakot.

Télen ugyanis az állatok háromféle viselkedésformát követhetnek, hogy túléljék a hideg időszakot. Vagy aktívak maradnak, mivel tényleg jól működik a hőszigetelésük, vagy más élőhelyre vándorolnak a barátságtalan időjárás miatt, esetleg téli álmot alszanak, és annyira lecsökkentik testhőmérsékletüket és anyagcsere-működésüket, hogy alig van szükségük élelemre a létezéshez. Azt gondolhatnánk, hogy a medvék is ehhez a csoporthoz tartoznak - pedig szakértők szerint nem így van.

A medvékről sok szakember úgy gondolja, hogy nem igazi téli álmot alszanak, hanem úgynevezett szezonális letargiába esnek, és testhőmérsékletük kevésbé, anyagcseréjük viszont jelentősen lecsökken ilyenkor.

Más kérdés, ha a jegesmedvéket nézzük, ők ugyanis egyáltalán nem alszanak téli álmot, és szezonális letargiába sem esnek tél idején. Az egyetlen alkalom, amikor hosszabb ideig megpihennek, a nagyobb viharok alatt figyelhető meg: ilyenkor beássák magukat a hóba, és a rájuk rakódó hó- és jégréteget mintegy takaróként használva megvárják, amíg elmúlik az ítéletidő. Csak a vemhes jegesmedvék töltenek el hosszabb időt odúkban, kivárva a vemhességi időszakot. Arról nem is beszélve, hogy a jegesmedvéknek lassan egyre kevésbé van szükségük arra, hogy téli álmot aludjanak, hiszen élőhelyükön drasztikusan csökken az átlaghőmérséklet. Ez viszont egyáltalán nem jó dolog - az a veszély fenyegeti őket, hogy elveszítik élőhelyeiket, és kipusztulnak. Az IUCN vörös listáján egyelőre csak a sebezhető kategóriába tartoznak, de ha így folytatódik a tendencia, hamarosan ugranak majd egy lépcsőfokot, és veszélyeztetettek lesznek. A cikk teljes tartalma...

Hírforrás: http://www.m5tv.hu (Fotó: m5tv.hu)                 [fel a címekhez]
(2017.03.06.)


  Nóra Home | Medve Lap | Medvefélék | versekben | irodalomban | zenében | festményeken | közmondásokban | igazi medvék | állatkertben | Site map